Virág Judit Galéria

(6) Téli aukció

Olaj, vászon, 56x70 cm
Jelezve jobbra fent: Egry József 1906

Egry korszakai - a korai Egry kép jelentősége

Az a világos, emelkedett harmóniájú fényfestészet, amelyet Egry nevével asszociálunk, csupán az 1920-as évek elejétől kezdve jellemzi a művészt. Az új formanyelv életének fordulatához, házasságához és Balaton melletti letelepedéséhez kötődik. A badacsonytomaji présház idilljét, a művészi megnyugvást és letisztulást azonban kalandos, hányattatott évek előzték meg.
Maga Egry, visszatekintve, "homályba burkolt gyötrődés"-ként jellemezte festői pályafutásának első két évtizedét, ám az elfogulatlan műértő számára izgalmasan rajzolódik ki a fennmaradt művészi termésből, hogy ugyanaz a teremtő erő, amely a Balaton mellett nyelvet és motívumot találva egy irányban teljesedett ki, hogyan keresett izgatottan megvalósulási formát a korai években. ]Erős, szálkás karakter, nyughatatlanság és egy sehová nem tartozó autodidakta kritikus tekintete süt e képekből. A század első évtizedében Egry rendkívül nehéz anyagi körülmények között élt, képeinek nagy részét ő vagy édesanyja eladta és nyomuk veszett, mint az 1906-os, datált és szignált Cirkusz című képnek is, egészen mostanáig.

A kép festésének körülményei - Párizs 1905/6

Egry 1905 novemberében jutott ki Párizsba, és 1906 decemberében érkezett vissza Magyarországra.Egryre, a paraszti származású, Pesten gyökértelen, nincstelen szülők gyermekére, aki az iskolából kimaradt és egy király utcai díszítő festő műhelyében inaskodva kezdte festői pályafutását 14 évesen, Lyka ]Károly figyelt fel. Rajzait közölte aMűvészet című folyóiratban, s az ő javaslatára és támogatásával indult a 22 éves Egry Párizsba tanulni.
Párizsban töltött bő egy éve, amelyről Emléke életem körül című önéletrajzi írásában szenvtelenül, ám pontosan számol be, szélsőséges tanuló időszakvolt. Franciául ugyan nem tudott, de beiratkozott a Julian Akadémiára, de pénz hiányában hamarosan ott kellett hagynia. A francia művészeti élettől izolálódva, a nélkülözés regénybe illő körülményei között élt, de folyamatosan dolgozott. Megismerkedett egy Gonzalles Károly nevű szökött magyar katonával, összebarátkoztak, és együtt béreltek egy kőfaragó műtermet.
Visszaerrilékezései szinte pontosan elénk tárják a szabadtéri vándorcirkusz porondját ábrázoló vászon készülésének körülményeit: "Kijártunk /Gonzalles Károllyal/ Párizs környékére festeni. És közben gyakoroltam magam késdobálásban és karikadobálásban, mert azzal lehetett egy kis pénzt keresni a nyert holmikon Gonzallesszel e jártunka Szajnára teherhajókról kirakodni...Nem bírtuk soká.....Le voltunk rongyolódva. A koldusmodellünk jobb ruhában járt, mint mi. A kofaasszony már nem hitelezett....Dávid szobrász barátom minden hónap elején meghívott Debrecenből kapott szalonnára bennünket...TervünkAfrika vagy idegenlégió - .... Annál maradtunk, hogy elmegyünk Afrikába - ott olcsón élünk, és érdekes világban leszünk."
Egy hajszálon múlt, hogy nem utazott Afrikába. Már megvolt az olcsó utazás kalandos terve, mikor levelet kapott Dudapestről, dr. Jánossy Béla műgyűjtő ügyvédtől. Édesanyja, aki minden itthon maradt képét pénzé tette, éppen néhány vásznat vitt eladni, mikor összetalálkozott vele Jánossy az utcán, felhívta magához, megvette a képeket, és kifaggatta a fia sorsáról. Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly jánossy lakásán látták Egry munkáit, és felajánlották, hogy felveszik a fiút a Mintarajziskolába (a későbbi Képzőművészeti Főiskolára), Fererrczy osztályába. A levél hatására Egry megingott, és végül a hazautazás mellett döntött. "Gonzalles szegény könnyezett, mikor elhatározásomat közöltem vele."

A tematika - karakterfigurák és párhuzamok

A vándorcirkusz kifeszített szabadtéri sátra alatt állnak a főszereplők. Külön-külön megfigyelt alakokról, karakterfigurákról van szó, melyeknek közeli párhuzamait találjuk Egry lendületes, szögletes vonalú rajzai között (Ld. például az Izé és a Fidibusz című gúnylapoknak számára készült illusztrációit 1909-ből).