Ráday Antikvárium és Galéria

Fair Partner ✔
50. árverés - Könyvek, Tarnóc Márton hagyatéka

...Post obitum gloriosissimi Mathiae Corvini regis XXXIV. Quo Apostolicum hoc Regnum Turcarum potissimum armis barbare invasum, libris XXXIV. Rerum in Pannonia, Dalmatia, Transylvania, Moldavia, Bosnia, Illyrico…
Hozzá kötve:
[Ketteler, Johann Jakob]: Vienna Austriae a Turcis barbare oppugnata... gloriose a christianis defensa, et victoriose liberata...
[Köln] Coloniae Agrippinae,1685. Joannis Wilhelm Friessem. 1 t. (rézmetszetű díszcímlap, Balthasar Schwan munkája), [4], 552, [2], 44, [36] p. 35 cm. Folio. Poss.: Tarnóc Márton. RMK III. 3351.
Korabeli, aranyozott, bordázott, feliratos, egészbőr kötésben. A kötés és a díszcímlap szakszerűen restaturált. Néhány lapon halvány vízfolt. A képeken látható állapotban.
Pázmány Péter 1605 végén Istvánffy Miklós nádori helytartót kérte fel egy, a Mátyás halálát követő időszak történetét feldolgozó könyv megírására. Báró Istvánffy Miklós (1538-1615) ekkor a 16. könyvnél, azaz az 1550-es évek történeténél tartott, s könyvén már évek óta dolgozott. Elbeszélését Hunyadi Mátyás halálának évével kezdte, mert a magyarok történetét a kezdetektől 1496-ig Antonio Bonfini már feldolgozta. Istvánffy nem csupán kiegészítette, hanem méltó módon folytatta Bonfini munkáját, feldolgozva az 1490 és 1613 közötti eseményeket. Istvánffy azért kezdte írni Históriáját, mert elégedetlen volt a XVI. századi magyar történetírással. Fő gondja az volt, hogy a történetírók csupán részleteket dolgoztak fel a Jagelló korból és a Mohács utáni magyar történelemből. Ő nem a retorikus történetírás követelményeinek igyekezett eleget tenni, hanem sokkal inkább a hiteles tájékoztatásra törekedett. Istvánffy végrendeletében Pázmány Péterre bízta a História kiadását, amely Ferencffy Lőrinc közreműködésével jelenhetett meg először 1622-ben, Kölnben. Népszerűségét jelzi, hogy ezután még háromszor jelent meg külföldön. Istvánffy műve mind a mai napig elsőrangú alapforrás a XVI. század történetére nézve. A XVII-XVIII. század legnépszerűbb hazai történelemkönyve, a főúri és nemesi könyvtárak nélkülözhetetlen darabja volt. Jelentőségét mutatja, hogy Zrínyi hadtudományi munkáinak és a „Szigeti veszedelemnek” is egyik legfontosabb kútfője volt. A kötetbe kötve Jacob Ketteler, Buda 1686-os ostromának és visszavívásának leírása.
Tekintse meg videón!