aukciósház |
Ráday Antikvárium és Galéria |
aukció dátuma |
2024.10.02. 18:00 |
aukció címe |
Fair Partner ✔ 49. árverés - Könyvek, Tarnóc Márton hagyatéka |
aukció kiállítás ideje |
Telefon előre egyeztetett időpontban az árverés ideje alatt | hétköznap 8-15 óra között |
aukció elérhetőségek |
+36 30 3310225 | radayaukcio@gmail.com | |
aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2024-10-02/raday-antikvarium-49-arveres-konyvek-tarnoc-marton-hagyateka |
152. tétel
Respublica et Status Regni Hungariae. (1664)
[Leiden], 1634. Ex officina Elzeviriana. 330, [2] p.
Korabeli, aranyozott egészbőr kötésben, festett lapszélekkel, rézmetszetű díszcímlappal. Restaurált, a képeken látható állapotú példány. Egyetlen kiadás. Poss: Tarnóc Márton.
A híres Elzevir nyomda „Respublikák” sorozatának Magyarországról szóló darabja. Az elegáns, apró formátumban kiadott, rézmetszetes címlappal ellátott, művészi metszésű betűkkel nyomtatott országismertetések egy-egy ország életét, természeti viszonyait, társadalmi, gazdasági helyzetét, történetét igyekeztek a tájékozódni, utazni, kereskedni vágyó polgárság elé tárni. A Magyarországról szóló kötet hasonlóképp az ország leírásával, a magyarok eredetével, történetével, politikai, katonai állapotával foglalkozik, közli Szent István Intelmeit, jeles uralkodóink dekrétumait és a fontosabb törvényeket. Külön figyelmet érdemel Werner György eperjesi bírónak és tanárnak a magyarországi gyógyvizekről szóló, néprajzi érdekességeket is tartalmazó geológiai tanulmánya. A címlapon felül az ország címere, alul hun lovas képe látható Schödel Márton: Disquisitio című műve nyomán. A mű a Magyar Királyságot olyan félrepublikánus rendszerként mutatta be, amelyet a király és a rendek a Szent Korona törvényének uralma alatt kormányoznak. A kötet apró betűit van Dyck, a híres németalföldi festő metszette. A könyvművészetileg is figyelemreméltó kötetek olcsók voltak, s az érdeklődő olvasókat jól tájékoztató sorozat iránt nagy volt a kereslet, könyvsikernek számított. A szerző és szerkesztő személye ismeretlen és a szakirodalom is megosztott ebben a kérdésben, Kees Teszelszky holland kutató szerint Martinus Schoedelius( Schödel Márton) előkelő pozsonyi családból származó humanista író, Asztalos Miklós szerint a más respublikákat is jegyző Paulus Stranszky a mű szerzője.